A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Oroszhegy. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Oroszhegy. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. július 17., szerda

Sóvidéki kerékpáros akcióterv egyeztetése


Július 15-én négytől a Hargita Business Centerben megbeszélést szerveztünk az udvarhelyi kerékpárosokkal, akik a legtöbbet járják a Sóvidék-Hegyalja térség természeti tájait biciklivel.
A Planificatio munkatársai bemutatták a "Sóvidék - kerékpárosbarát térség" koncepciót, amelynek lényege, hogy a polgármesteri hivatalok, a vendéglátó- és szálláshelyek egyaránt bizonyos feltételeket betartva a kerékpáros turizmust elősegítsék.
A bemutató anyaga a térképre kattintva tölthető le:



















A résztvevőkkel átbeszéltük, hogy milyen fejlesztésekre van szükség, és hogy mik a legfontosabb problémák, amiket meg kellene oldani.
Röviden összefoglalva, nem fontossági sorrendben:
- A kerékpárosbarát térségre vonatkozó koncepció önmagában nem elegendő, csak a kerékpáros úthálózat megléte esetén lehet működőképes.
- Az úthálózatot jellemnzően nem kiépíteni kell, hanem meglevő magánutakból (erdészeti és mezőgazdasági utak) és helyi érdekeltségű közutakból (községi utak és utcák) kell összeállítani.
- Az úthálózat kapcsán kiemelten fontos, hogy meg kell szervezni a rendszeres bejárást, ideiglenes lezárásokról kell információt kiadni, és a rendszeres karbantartásnak feltétlenül kell legyen gazdája, felelőse.
- Az építési engedélyt feltételező, rendkívül drága kerékpárút-fejlesztéseket nem kell prioritásként kezelni, mert túl sok időt és forrást emésztenek fel.
- A meglevő úthálózat részleges, kerékpáros-fókuszú karbantartása esetén olcsón, hatékonyan lehet kialakítani a hálózatot.
- A kerékpárosok által is használt nemzeti és megyei utakon a közlekedésbiztonságot javítani kell, különösen az átkelők esetében, ahol jelzett, forgalomcsillapított megoldásokra van szükség.
- Hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a térségben sok esemény, verseny, akció kapcsolódjon a kerékpározáshoz, hogy ne csak a turisták kerékpározzanak, hanem a térségben is javoljon a kerékpározás megítélése.
- A hegyvidéki kerékpározás csak akkor terjeszthető el, ha a pásztorkutyák problémája megoldható, mert a profi bicikliseket is rendszeresen támadás éri.


2015. május 15., péntek

Hargita megyei községek: jövőkép, közösség, agrárium

2015. május 15-én a Magyar Urbanisztikai Tudásközpontban, Kolozsváron a BBTE-n, Csíkszeredában pedig a Planificationál találkoztak a szakértők, hogy megvitassuk az elnéptelenedő, vagy az elöregedés útjára lépett községek jövőjét - tervezési, fejlesztési szempontból.
A találkozó házigazdája és a beszélgetés moderátora Ongjerth Richárd volt.















További résztvevők:
Veres Valér, BBTE és Max Weber Társadalomkutató Központ, Kolozsvár
Ónodi Gábor, a MUT falutagozatának vezetője; Szent István Egyetem, TTI
Szabó Mátyás, Földművelésügyi Minisztérium, főosztályvezető
Sain Mátyás, Lechner Tudásközpont, tervező
Kükedi Zsolt, közösségi tervező
Csák László, Planificatio, Csíkszereda


A legfontosabb eredmények címszavakban:
- a megye községei is induljanak az Európai Falumegújítási Díjért
- pluriaktivitásra és multifunkcionális mezőgazdaságra van szükség
- a falugondnoki hálózatot úgy kell kialakítani, hogy az minden esetben a helyi igényekhez, és ne egy állami/központi normához igazodjon
- a megújuló energiák hasznosítása decentralizált, lokális: ez erősíti a munkahelyek decentralizációs folyamatát
- a vidéki mobilitás az életminőség megteremtéséhez elengedhetetlen feltétel
- sok esetben szociális munkásokra, mentál-higiénés szakemberekre van szükség a mélyszegénységben élő közösségek problémáinak kezeléséhez, illetve jó eszköz az iskola utáni iskola és a tanodák rendszere is
- a vidékfejlesztést nem szabad alárendelni az EMVA-forrásallokációs mechanizmusnak: a közösségekkel kell tervezni a közösségekért
- a tervezésben figyelembe kell venni a várossal való kapcsolatokat is: a vidékfejlesztéshez jó állapotban levő városokra van szükség
- nem törődhetünk bele az értelmiség elvándorlásába és a funkciók elvesztésébe: vonzóvá kell tenni a vidéki településeket, revitalizációra van szükség ezen a téren is, nemcsak az infrastruktúra terén
- a több, egymással közvetlenül érintkező község által alkotott teret érdemes agglomerációként értelmezni tervezési szempontból, és ésszerű területi munkamegosztásra kell törekedni
- a jövőkép hiánya ellen a legjobb orvosság a participaív tervezés
- az életminőség elsősorban nem infrastrukturális, technikai kérdés, hanem az öntevékeny, autonóm közösség révén érhető csak el
- meg kell vizsgálni az innováció terjedésének optimalizálási lehetőségét, és adott esetben az egyéni életpálya-tervezéshez kell programokat biztosítani
- a tájházak a vidéki turizmus fókuszpontjai lehetnek, egyedi megoldást képviselnek (Simányi Frigyes hozzászólása alapján)
- adott esetben két sebességű fejlesztésre van szükség a vidékfejlesztésben is, ahogy az a városfejlesztésben már több helyen bevett
- a LEADER-ben és általában a vidéki CLLD-ben nem az infrastruktúrára és a nagy projektekre kell koncentrálni, hanem a kisebb, a közösséget ténylegesen mobilizáló kezdeményezések felkarolására





2015. április 7., kedd

Elszigetelt települések...mi legyen velük?

A településfejlesztésben fontos kérdés, hogy meddig lehet elmenni a hatékonyság csökkenése terén. Például ha összehasonlítjuk Csíkszeredát Ugrával (Gyimesfelsőlok), azt látjuk, hogy egy ugrai közúti kiszolgálásához akár hússzoros infrastruktúra szükséges.
Ezzel a kérdéssel találkozhatunk Oroszhegyen, Csíkszentgyörgyön, Felsőlokon, Karcfalván, Szentmihályon egyaránt.
1989 előtt ezekre a településekre általánosan a "dezafectare" megoldását használták, ami falurombolást is jelenthetett, de leginkább a falu, a település elsorvasztását.
1989 után sok esetben azt látjuk, hogy ezek a tendenciák folytatódtak, a megyében több teljesen elnéptelenedett településről is tudunk.
Mi tehát a teendő? Vállalni kell-e a többlet terheket a községeknek, vagy el kell utasítani az elszigetelt helyeken élők igényeit?
A Planificatio oldalán május 1-ig egyszerűen szavazhat erről a kérdésről, lásd a jobb oldali sávban a kérdést és a felkínált válaszokat.
(A települések fejlesztésével kapcsolatos konkrét igényeit, javaslatait ITT jelezheti.)

2015. március 23., hétfő

Településfejlesztés online: várjuk javaslataikat

MEGHOSSZABBÍTOTT HATÁRIDŐ: ÁPRILIS 26.!!!
2015. március 23. és április 19. között várjuk javaslataikat, észrevételeiket a Max Weber Alapítvánnyal közösen készülő fejlesztési stratégiákhoz! Minden egyes javaslatot figyelembe fogunk venni a tervezési folyamatban.
A programba bevont tizenhárom Hargita megyei község bármelyikére tehet javaslatot.
Az online hozzászólás a legkényelmesebb módja a javaslatok megfogalmazásának: gyors, hatékony, és biztosan rögzítésre kerül a javaslat.
Köszönjük együttműködésüket!